Megelőzés

Kőbetegség

A húgyúti kőképződés világszerte egyik leggyakoribb urológiai betegség. Urológiai osztályokon a kőbetegek aránya kb. 10-15%. Az étkezési szokásoknak és az öröklődésnek is szerepe lehet a kőképződésben.

A képződés folyamata

A kőképződés mechanizmusát nem ismerjük minden részletében, mivel nincs egyetlen olyan ok, amely valamennyi kő keletkezését teljesen megmagyarázná. Eddig harmincnál is több kristályos vegyületet sikerült azonosítani az emberi húgyúti kövekben, de jelentős gyakorisággal mindössze 8-10 féle fordul elő. Egyidejűleg több kőképző tényező is fennállhat, pl. az átlagosnál savasabb vizelet, a fokozott húgysavürítés a pangó hólyagban húgysavból álló követ okoz.

Kőmagképződés:

A vizelet végleges összetétele a gyűjtőcsatornákban alakul ki, de kristályképződést a nephorn felsőbb szakaszaiban is megfigyeltek. Minél "magasabban" keletkeznek kristályok a húgyutakban, annál nagyobb a túltelítettség, annál nagyobb a kőképződés veszélye. A kőmagképződés egyik döntő mozzanata a vesepapillákban, ill. azok felszínén játszódik le.

Kőmagrögzülés:

A kővé növekedésre képes kőmagok fixálódása könnyen megérthető, amikor a nukleátor (mátrix, véralvadék, idegen test) olyan nagy, hogy nem tud kikerülni a húgyutakból, így a rajta keletkezett mikroszkopikus kristály sem.

A gyakori kövek:

A kövek különféle szempontok szerint csoportosíthatjuk (képződési hely, tartózkodási hely, kémiai összetétel, növekedési sebesség, nagyság, alak, keménység, átereszti, vagy elnyeli a röntgensugarakat, első vagy ismétlődő, egyoldali vagy kétoldali). A képződés hely szerinti elnevezésük megegyezhet a tartózkodási hely szerinti nevükkel (parenchymakő, papillakő, kehelykő, diverticulumkő, pyelum vagy vesemedencekő, uruterkő, hólyagkő és húgycsőkő). A húgyúti kövek tömege 10 mg -tól akár 1 kg -ig is terjedhet. A legnagyobb kövek húgyhólyagban voltak.

Kalcium-oxalát-monohidrát (whewellit). Leggyakrabban a papillákon megtapadva növekednek. Általában sötétbarna színűek. Felszínük sima, ezért az 5 mm -nél kisebb kövek spontán távozásának valószínűsége nagy. A tömör, sugaras és réteges változatuk a legkeményebb kövek közé tartozik. Nehezen zúzhatók, évek múlva képződnek újra. A whewellit a legközönségesebb húgyúti kő: 100 kőből kb. 40-50-ben ez a főalkotó.

Kalcium-oxalát-dihidrát (weddellit) a második leggyakoribb. Szemre is kristályosak, felszínüket rendezetlenül elhelyezkedő, színtelen, 0,2-5mm -es, kemény, rideg, éles és hegyes kristályok teszik egyenetlenné, ezért beékelődésre hajlamosak, spontán távozásuk elhúzódó, vérvizelést okoznak. Gyorsan növekednek, akár egy éven belül kiújulhatnak. Képződésüknek kedvez a modern, mozgásszegény életforma, bőséges táplálkozás.

Kalcium-foszfátok (whitlockit, apatitok). Ezek a vegyületek ritkán képeznek követ, keverékekben vagy mellékalkotóként gyakoribbak. Natív röntgenfelvételen a legerősebb árnyékot adják. Az átlagos normális vizelet-pH felett (pH >6 ) keletkeznek. A húgyutakban fehér színűek, puhák, törékenyek ( prosztatakövekben barnák és kemények).

Magnézium-ammónium-foszfát-heahidrát (struvit). Gyorsan és nagyra növekvő köveket alkot (pl. korallkövek). Belsejük lehet csaknem fehér is, külsejük többnyire drapp, okkeres, néhol barnás. Puhák, krétaszerűek, jól zúzhatók. Tisztán struvit a korallkövek kehelyvégi nyúlványain szokott megjelenni. Ilyen kő esetén mindig gondoljunk anyagcserezavarral járó alapbetegségekre (pl. hyperparathyreoidismus, hypercystinuira).

Húgysav, húgysav-dihihidrát. Jellegzetesen okkersárgás vagy téglavörös színüket a megkötött vizeletfestékek adják. A kristályvízmentes húgysavból álló kövek réteges felépítésűek, tömörek, igen kemények, főként a hólyagban képződöttek Ezek lökéshullámos zúzhatóságának nehézsége közel van a whewellitéhez. Húgysav - dihidrát kövek: morzsalékonyak, lazán összenőtt kristályokból állnak, könnyen zúzhatók. Natív röntgenfelvételen halvány árnyékot adnak, ezért röntgennegatívaknak nevezik az ilyen köveket. Mindig az átlagosnál savasabb vizeletből csapódnak ki. Legtöbbször 50 éven túli, piknikus alakú férfiakban képződnek. Húgysav főalkotót a kövek kb 5% -a tartalmaz.

Ammónium -hidrogén -urát és nátrium -hidrogén -urát -monohidrát: A ritka kövek közé tartozik. Ammóniát tartalmazó só ureáz hatására keletkezhet, továbbá pl. gyulladásos bélbetegség, laxativumabusus miatt.

L -cisztin: Ritkán előforduló (1%), okkersárgás, áttetsző, borostyánra emlékeztető kövek. Gyermekekben viszonylag gyakoriak. Ha egyszerre keletkeztek, akkor mindkét vesében várható az ismétlődő képződésük. Gyorsan és nagyra nőnek korallkövet is alkotnak. Nem különösen kemények, de lökéshullámoknak mégis fölöttéb ellenállnak.

Kőanalízis:

Az urológiai vizsgálatok mellett a kövek kémiai összetételéből, morfológiájából, komponensek lokalizációjából és a kőmag anyagaiból következtethetünk a kőképződés okaira. A részleges kőanalízis nemcsak a kőképző okok feltárását segíti, hanem a terápia kiválasztását és esetleg annak nyomon követését is. A vesekő önmagában még nem jelent betegséget.

Tünetek:

A vesekövek által okozott tünetek a kövek helyzetétől, nagyságától és mozgékonyságától függ. A parenchymában nyugvó kövek rendszerint semmi tünetet nem okoznak elzáródást, addig tompa deréktáji fájdalmakkal jelentkezhetnek.

Tünetek: fájdalom, vérvizelés, gennyes vizelet, kőürítés, anuria

Tompa fájdalmak: A nagyobb kövek, amelyek szinte nem mozognak az üregrendszerben, bizonytalan, tompa fájdalmakat okoznak a deréktájon. Ezek a fájdalmak testmozgásra, túlerőltetésre fokozódhatnak.

Vérvizelés: Nem jelentős vérmennyiségről van szó; általában nincs erős vérzés. Megléte kő mellett szólhat, hiánya azonban nem jelenti azt, hogy nincs kő a vizeletgyűjtő, illetve -elvezető rendszerben.

Gennyes vizelet: Kő mellett meglévő infekció okoz.

Kőürítés: gyakori csípős vizelet okozója olykor vesehomok, vesedara távozása is lehet.

Anuria: abban az esetben észlelhető, ha egyszerre mind a két oldalon elzáródást okoznak a kövek.

Vesebeteg vizsgálata
  • Fizikális vizsgálat
  • Vizelet mikroszkopikus vizsgálatával
  • Vérvizsgálattal
  • Testhőmérséklet -emelkedés, lázas állapot
  • Ultrahangvizsgálattal
  • Natív röntgenfelvételen
  • Kiválasztásos urographya
  • Retrográd pyelographia
  • Izotóprenographia

Gyógykezelés: Konzervatív vagy operatív lehet

Konzervatív kezeléssel az a célunk, hogy a fájdalmas görcsöket megszüntessük, és a távozásra alkalmasnak tartott kövecske (2-3 mm) kiürítését elősegítsük. A görcsoldás megkísérelhető fájdalomcsillapító (pl. algopyrin) és simaizomgörcs oldó (No-spa) szerek együttes adásával, ami kiegészíthető bőséges folyadékfogyasztással, meleg fürdővel. Minimálisan invazív eljárás a testen kívüli lökéshullámokkal történő kőzúzás (ESWL = Extracorporel Shock Wave Lithotripsy). A 2 cm -né kisebb kalcium -oxalát- dihidrát, struvit + karbonát -apatit, az 1 cm-nél kisebb kalcium -oxalát -monohidrát, húgysav -, cisztinkő esetén érhetjük el a kívánt eredményt. A kő szélesedik, de nem minden esetben képes kiürülni. A kezelés időtartama 45-60 perc, mely idő alatt mintegy 3500-4000 lökéshullámot kap a kő. A kő teljes szétzúzásához akár több kezelés is szükséges. Nem jár sebejtéssel.

Percutan nephrolithotomia (PCNL) hazánkban 1984 -ben Tóth Csaba vezette be ezt a módszert a vese és ureter kövei, daganatai, szűkületei, illetve idegensejtjeinek eltávolítására. Az 1 cm-nél nagyobb köveket a nephroscopn bevezetett zúzószondával szem ellenőrzés mellett intrarenalisan szétzúzzuk akár monoterápiaként, akár ESWL -lel kombinálva. Bőrön ejtett cm-nyi metszésen át feltágítjuk a célzócsatornát az üregrendszerig és a nephroscop munkacsatornáján bevitt eszközökkel, kivesszük a követ. Sebejtéssel jár. Ellenjevallt korrigálatlan véralvadási zavar esetén. Kétoldali vesekövesség esetén azt a vesét tesszük először kőmentessé, amelyiket a kő jobban veszélyezteti, vagy amelyiknek jobb a funkciója. Gyermekek esetén is alkalmazható a percutan kőeltávolítás és az intrarenalis kőzúzás.

A műtét lényege:

A beteget éppen úgy kell kivizsgálni és előkészíteni, mint feltárásos műtéthez. Érzéstelenítés lehet helyi, lumbális vagy narkózis. Ha a kő 1 cm -nél kisebb átmérőjű, úgy fogóval megragadva egészben eltávolítható. Amennyiben ennél nagyobb a kő, úgy nephroscop munkacsatornáján át bevezetett energiaközvetítővel apró darabokra zúzzuk és ezeket fogóval, illetve szívóval távolítjuk el. A műtét nephrostomás drén behelyezésével fejeződik be. Erősen kitágult ureter felső részébe sérülés nélkül bevezethető a nephroscop. Középső, ritkábban az alsó uretszakaszban elakadt kő a nephroscopon át bejuttatott Dormia -kosárba befogható és így eltávolítható. Szövődmény lehet perforáció, vérzés, szomszédos szervsérülés. A percutan nephrolithotomiát olykor kiegészítjük a szűk kehelyszár bemetszésével, feltágításával és a járatot csövezzük a vesemedencétől a külvilágig. Ezt az endocalicotomiát (ECT) mindig elvégezzük, ha a követ tartalmazó kehely szára nagyon szűk. A nephrostomás csövet 6 hét után távolítjuk el. Percutan nephrostomia (PNS). A vese üregrendszerében pangó vizelet elvezetését percutan behelyezett műanyag csővel biztosítjuk. Paliatív beavatkozás. A pyeloureteralis átmenet vagy az ureter elzáródásának megoldására nem minden esetben a PNS-t választjuk az első módszernek; a retrograd felvezetett ureterkatéter, avagy kettős -J -stent is levezetheti a pangó vizeletet, de ennek előfeltétele, hogy az ureterkatéter elcsúsztatható legyen az elzáródás okozó akadály mellett a vesemedencéig.

Kőoldás:

A kristályvízmentes húgysavkő és a húgysavhidrát kristályok a vizelet alkalizálásával feloldhatók, ha a vizelet nem fertőződött, és ha a kő felszínét nem borítja foszfátréteg. Hazánkban elsőként Frang Dezső végzett sikeres kőoldást.

Megelőzés:

A vesekövek eltávozásuk vagy eltávolításuk után kiújulhatnak. Minden vesekövet analizálni kell annak érdekében, hogy megismerjük felépítését, vegyi összetételét. Ezek ismeretében alkalmazhatjuk a megelőzés kőre szabott formáit.

Általános szabályok:
  1. bőséges folyadékfogyasztás (2 liter körül legyen/nap)
  2. több testmozgás
  3. vigyázzunk, nehogy kiszáradjon a szervezet
  4. gennygócok, húgyúti infekciók gyógyszeres kezelése (fog, tonsilla, prostata, húgyhólyag, vesemedence)
  5. stresszmentes életmód kialakítása
  6. anatómiai szűkületek
  7. vesemedence és az ureter motilitását elősegítő Rowatinex szedése javasolható.

Húgysavkő megelőzése:

Citrátkeverékek rendszeres szedésével tartsuk a vizelet pH -ját 6,2 - 6,8 között. A bő folyadékbevitel biztosítandó, de híg gyümölcstea, gyümölcslé is jó hatású. Húsfélék közül nem ajánljuk a purinban rendkívül gazdag vadhúsokat, a belsőségeket. Szárnyasokat és halakat módjával fogyaszthatnak. Előnyös a burgonya, a karfiol és a főzelékfélék étrendbe helyezése.

Kalcium -oxalát -kő megelőzése:

gyógyszerkeverék formában magnézium-, kálium-, nátrium-, citrát, atropin, Hypothaizid, sedativum, B -vitamin adható. A sok kalciumot (tej, túró) és még inkább az oxalátot (sóska, spenót, rebarbara, kakaó, csokoládé) tartalmazó ételek fogyasztását mérsékelni ajánljuk. Hasznos lehet a paradicsom, a tök a gomba, a sovány hús, a hal.

Struvit + karbonát -apatit kövek megelőzése:

A lúgos vizeletben kőképződésért felelős ureabontó baktériumok elleni kezelést kell folytatni. Diétával sem tudunk igazán hatékonyak lenni, mégis felhívjuk a figyelmet a vizelet lúgos irányba befolyásoló ételek (tej, tejtermék, főzelékek) fogyasztásának mérséklésére.

Cisztinkő megelőzése:

fő hangsúly a bőséges folyadékbevitelen van, hogy a napi (24 órás) vizeletmennyiség legalább 3 liter legyen, éjszakára is biztosítsuk az egyenletes híg vizeletprodukciót. Gyümölcslevek, levesek, alkalikus ásványvizek, teák különböző formái, víz ajánlható naponta különböző variációkban. A vizelet pH = 8 fölé lúgosításával növelhető a cisztin oldhatósága, bár nő a kalcium -foszfát kicsapódásának veszélye. Ételek közül mérsékeljük a sovány húsok, csirke, hal, tej, sajt, tojás, bab, lencse, rizs, kakaó, káposzta, karfiol, kelbimbó fogyasztását. Együk helyettük a következőket: gomba, marhafejhús, sertésnyelvgyök, sertéstüdő, borsó, földimogyoró, dió, vaj, olaj, alma, banán, dinnye, körte, mandarin, mandula, narancs, őszibarack, sárgabarack, szilva, szőlő.
Felhasznált irodalom: Prof. dr. Berényi Mihály "Az Urológia tankönyve" című tankönyvből származik.